Az elmúlt hónapokban gyakori téma volt a Hotel Alfa fészbúkcsoportban (is) az FT8 üzemmód. Az alábbiakban erről - a rádióamatőr berkekben igencsak megosztó - üzemmódról szeretnék néhány információt és érdekességet közzé tenni, hátha többen kedvet kapnak hozzá.
Hogy miért megosztó ? A rádiósok egyik fele a jövőt látja benne ( kis teljesítménnyel és szerény antennával is hatalmas távolságok hidalhatóak át vele ) a másik fél pedig egyenesen az Antikrisztust. ( lásd: zombiüzemmód / a számítógépek QSO-znak egymással / egérrádiózás )
Hogy mi az igazság, döntsd el magad !
A rádiózás története során a kommunikációs technológiák számos változáson mentek keresztül. Gondoljunk csak arra, hogy a kezdeti Morse-kódra épülő üzenetváltástól eljutottunk az analóg hangátvitelen át a digitális üzemmódokig. Az üzemmódoktól függetlenül a cél mindig is az volt, hogy minél hatékonyabban és megbízhatóbban lehessen információt továbbítani. A digitális üzemmódok a számítástechnika fejlődésével párhuzamosan alakultak ki és lehetővé teszik, hogy gyenge jelekből ( sőt még annál is gyengébb jelekből :-) lásd később ) is kinyerjük a számunkra lényeges információt.
A rövidhullámú sávokban az idők során számtalan különféle digitális üzemmóddal találkozhattunk, de az igazi robbanást az FT8 hozta el. Manapság az amatőrsávokban egyes források szerint a forgalom 60-70%-a (!!!!) történik FT8 üzemmódban, 20-30% -ban távbeszélő üzemmódot használnak, a "maradék" pedig morzéban nyomja. A CB sávokban ez az arány 99.9% a fónia üzemmód javára, a maradékon osztozik a többi üzemmód. De ami késik, nem múlik...
Az FT8 üzemmód kifejlesztésében Dr. Joe Taylor, egy amerikai rádióamatőr , - civilben asztrofizikus, aki mellesleg 1993-ban elnyerte a Nobel-díjat a gravitációs hullámokkal kapcsolatos kutatásaiért - játszott kiemelkedő szerepet. Szóval jó kezekben van az FT8 :-)) Dr. Taylor mellett számos tehetséges rádióamatőr vett részt az FT8 kifejlesztésében és így létre jött egy rendszer amely – bár alacsony adatátviteli sebességgel – képes biztosítani a kapcsolattartást olyan környezetben is, ahol a zajszint nagyon magas, és/vagy a jel igen gyenge. Mivel a szükséges sávszélesség mindössze 50Hz széles, azaz mindössze ebbe a picúrka sávszélességbe koncentrálódik az adásunk, valamint a rendszer fejlett hibajavító algoritmusokat is használ, kis teljesítménnyel és szerény antenna telepítési lehetőségek mellett is könnyedén létrehozhatóak a több ezer kilométeres összeköttetések. ( csak legyen ellenállomás... ) Az FT8 érzékenységére jellemző, hogy -20dB SNR alatti jelszintek is dekódolhatóak vele. Összehasonlításként a fónia üzemmódban ez +7dB SNR körül van...
Az SNR a jel-zaj viszony mérőszáma. A -20dB azt jelenti, hogy az FT8 üzemmódban akár a zaj 100-ad részének megfelelő jelet is dekódolni tudja a rendszer. Ezzel még a mára fogalommá vált kecskeméti zajon is át lehet jutni :-))))
Az FT8 egy rendkívül hatékony digitális kommunikációs protokoll, amely alacsony adatsebességge és rövid, 15 másodperces üzenet blokkokkal működik. A moduláció pontos tipusa 8-FSK, azaz 8db egymástól 6.25Hz-re elhelyezkedő frekvencia hordozza az információkat, ami esetünkben az állomás(ok) hívójele, a lokátor kocka első négy karaktere és a vételi jelszint, a QSO végén pedig egy "elköszönés" kerül kisugárzásra.
A legtöbb digitális üzemmódnak, így az FT8-nak is egyik legfontosabb technikai jellemzője az időszinkronizáció. Mint már említettem, az üzenetek előre meghatározott, 15 másodperces időablakokban kerülnek átvitelre, ezért rendkívül fontos, hogy az adó és a vevő eszközök pontosan ugyanabban az időpillanatban legyenek szinkronban. Ehhez a rendszer általában a számítógép interneten keresztül történő időszinkronizációját használja, de létezik olyan aprócska szoftver is, ami vett jelek időzítését számolja, majd átlagolja és ehhez igazítja hozzá a számítógép óráját. ( vagyis terepen, internet elérés nélkül is használható a rendszer )
Mi szükséges hozzá ?
Az FT8 használatához nem túl meglepő módon egy adóvevő valamint egy számítógép és a rajta futó szoftver szükséges.
Az adóvevő esetében fontos a megfelelően stabil frekvencia. Természetesen nem szükséges hozzá űrtechnika, de az 50 éves, csúszkáló frekijű SuperStar vagy Stalker nem feltétlenül lesz megfelelő. Fontos, hogy az adóvevő hangfrekis vonali kimenettel és modulációs (adó)bemenettel rendelkezzen, hiszen össze kell majd kötnünk a számítógépünk hangkártyájával. Ez a legegyszerűbb esetben a szó szerinti összedrótozást jelenti ( rádió hangkimemet -> pc hangbemenet illetve pc hangkimenet -> adóvevő modulációs bemenet ) viszont fontos , hogy bekapcsolás előtt mindig mormoljunk el egy imát, hogy ne alakuljon ki földhurok, ne lőjjük túl a modulációt, ne legyen torz a jel , egyáltalán , működjön így is rendszer. stb. Ha igazán profik vagyunk, akkor egy galvanikus leválasztást és jelszint állítási lehetőséget biztosító dobozkán keresztül kötjük össze a két eszközt. A legtöbb modern rádióamatőr adóvevő készülék már rendelkezik digitális interfésszel, érdemes olyat választani, amely kifejezetten támogatja a számítógéppel való integrációt. Ezek USB portal vannak ellátva, így virtuális hangkártyaként jelennek meg a számítógépünkön, azaz megoldódik az összedrótozás, földhurok para. Az USB-s kapcsolat megold egy másik fajsúlyos problémát is, hiszen az adóvevőt a megfelelő pillanatban adásra szükséges, hogy kapcsolja a szoftver. Ez alapesetben a soros porton keresztül, az RTS vagy DTS vezérlőjelekkel és az adóvevő ptt bemenetére kapcsolt tranzisztorral oldható meg, vagy a már említett USB-s vezérléssel.
A rádióamatőrök körében nagy vitát vált ki az a kérdés, hogy mekkora teljesítménnyel érdemes használni az FT8 üzemmódot. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy már 5–10 wattos teljesítménnyel is kiváló kapcsolatokat lehet létrehozni, az ideális teljesítmény valahol 20W környékén található. A teljesítményszint beállításánál ugyanakkor észnél kell lenni, mivel a beszédforgalomtól eltérően, ahol csak modulációs csúcsokban érjük el a maximális adóteljesítményt, az FT8 mindig "full modulációval" megy, ez könnyen túlmelegíti, esetenként tönkreteszi az adóvevő végfokát de még az antennák által elviselt maximális teljesítményt is rövid csúcsokra adják meg, érdemes azt sem elfüstölnünk FT8 üzemmódban. Egyszóval hiába 100W-os a rádiónk, maradjunk csak a 20W-nál...
Az FT8 üzemmód használatához egy speciális (freeware) szoftver is szükségeltetik. Ebből 2-3 féle is elérhető a neten, a legelterjedtebb a WSJT-X nevű. Ez a program lézezik windows illetve linux alá is, de a mazohisták akár egy Raspberry Pi-n is futtathatják. A már említett időszinkronhoz internet elérés illetve a pc óráját mindig szinkronban tartani képes programocska ( pld a Dimension 4 ) is szükséges,. Az időszinkronhoz szükséges internet elérés otthon nyilván senkinek sem probléma, terepen pedig a mobiltelefonunk beépített wifi elérési pontja segíthet. Esetleg a már említett átlagoló, órabeállító programocska. ( JTSync a neve )
Ezeken kívül létezik még androidra is egy viszonylag stabil app, az FT8CN (made in China), amely lehetővé teszi hogy akár tablettel, de telefonnal is tudj FT8 üzemmódban dolgozni - a szerk.
Az FT8 kipróbálásához a CB sávban a közép 26-os csatornán, 27.265MHz USB-ben érdemes hallgatózni illetve - mivel jelenleg elég kevesen használják - végtelen hosszú CQ -kat nyomni. Remélem, hogy a cikk olvasása után ez változni fog és többen leszünk, mivel Te is kedvet kapsz az eftényolchoz ! Ha segítség kell, szólj nyugodtan !